Száz éve, 1908. október 1-jén kezdték árusítani az Egyesült Államokban a Henry Ford által gyártott, 850 dollárért kínált T-modellt. A Bádog Böske (Tin Lizzy) becenéven emlegetett kocsi volt az elsõ, mindenki által elérhetõ autó, amely "kerekekre ültette Amerikát" (avagy "a talpáról a kerekeire állította a világot"), alapjában változtatva meg az emberek életmódját.
Ford egy farmon született, de a gépek iránti érdeklõdése gyárakba vitte dolgozni. Edison detroiti gyárában benzinmotort konstruált, majd saját mûhelyt alapított.
1907 elején utasította mérnökét, a magyar Galamb Józsefet, hogy készítse el egy olcsó, megbízható, könnyen javítható és vezethetõ autó terveit. Galamb az amerikai Childe Harold Willis és a szintén magyar Farkas Jenõ közremûködésével álmodta meg az 540 kilogramm össztömegû, négyhengeres, majdnem háromliteres és húsz lóerõs, vízhûtéses benzinmotor által hajtott autót. A hajtómûve bolygókerekes volt, fékezni a hátsó kereket, sebességet váltani pedig pedállal lehetett. A T-modell 70 kilométeres óránkénti sebességre volt képes és száz kilométeren tíz litert fogyasztott. A kocsiban jóval több volt a fém, mint a fa, mert ezt gyorsabban lehetett alakítani. Az elsõ idõben minden kocsi fekete színben készült, mert ez a festék száradt a leggyorsabban, ez volt a legolcsóbb és a legtartósabb. Ford mondása szerint "a vevõ olyan színû kocsit kap, amilyent csak akar, feltéve hogy ez a szín a fekete".
A T-modell letarolta a piacot, hiszen ára csak 850 dollár volt, a konkurencia termékei pedig 2000 dollárnál kezdõdtek. A hatalmas keresletet - hiába gyártottak naponta már 65 darabot - egyre nehezebben lehetett kielégíteni. Fordnak ekkor támadt az ötlete, hogy "ne a munkásnak kelljen odamennie, ahol a munka van, hanem a munkadarab menjen a munkáshoz". A gyakorlatban ennek az elképzelésnek lett eredménye a futószalagrendszer, s ezzel a költségek csökkenése és a termelékenység növekedése: 1914-ben már másfél óra alatt elkészült egy kocsi.
Ford öt év múlva azt is megengedhette magának, hogy a monoton munkát végzõ szakmunkások bérét a duplájára, napi öt dollárra emelje és teljesen felhagyjon az addig igen intenzív reklámkampánnyal. Amikor a tízmilliomodik T-modell elkészült, a világon tíz autóból kilenc Ford-emblémát viselt magán. A rendkívüli sikert az is magyarázta, hogy az egyszerû szerkezet miatt az autó alkatrészeihez könnyen hozzá lehetett férni, bárki meg tudta javítani, alkatrészeit pedig olcsóbb volt cserélni, mint javítani.
A T-modellt 1927-ig gyártották, igaz ekkor már kiment a divatból: egy vicc szerint annyiban hasonlított a fürdõkádhoz, hogy egyikben sem szeretné az ember, ha meglátnák. 19 év alatt 15 millió darab készült belõle, ezt a rekordot csak 45 év múlva tudták túlszárnyalni. A T-modellt 1997-ben egy nemzetközi szakmai zsûri az Évszázad Autójának választotta.
