Se hidegfúziós minireaktor, se repülõ plexigömb, se atommáglya a hátsó tengely elõtt. A Genfi Szalon eldugott kis sarkában, a zöld technológiák csarnokában csak hidrogént, elektromos áramot és egy pókszerû buggyt láttunk, semmi scifi-jövõt.
Európa autós Mekkájában, a Genfi Szalonon még a XXI. század elsõ dekádjának végén is kissé földalatti mozgalom jelleggel sikerült kiállítani azokat a standokat, melyek azt mutatják, mi várható a benzinkorszak után a közúti közlekedésben.
Örvendetes viszont, hogy a múlt jövõautóinak nagy része azért nem itt, a pincében várta a véletlenül erre tévedõ látogatókat, mert odafent állították ki õket, mint széria-, vagy majdnem-szériaautókat. Honda FCX, Toyota Prius konnektorról is tölthetõ változatban, egy kipróbálható Chevy Volt (vagy majdnem az) -, Tesla Roadster, lábon érkezõ Opel Ampera: ezeket már a reflektorok fényébe is ki merték tenni a gyártók.
Scifin nevelkedett elmének szomorú, hogy a gyártásérett, vagy csaknem gyártásérett technológiákat nem követi újabb hullám. Igazi nagy csoda nincs, akár tíz éve, ma is akkumulátorok, hidrogéncellák jelentik az egyetlen lehetséges alternatívát a jövõ autóit tervezgetõk szerint. A szokásos kicsi, elektromos városi vicikvacakok mellett pár kiforrott gyári elektromos tanulmányt és pár teljesen komolytalan, de nagyon látványos kreációt találtunk a zöld pavilonban. Nagyjából ezeket, energiaforrás szerint osztályozva:
Nap
Talán az egész Genfi Szalon leghosszabb, egyben legkönnyebb jármûve az utánfutós Twike. Bár a kép alapján úgy tûnhet, de nem, a svájci fejlesztõk nem bolondultak meg. Nem a kocsi által vontatott szélkerékbõl szerzett energiát hajtásra felhasználva próbálták meg az örökmozgót feltalálni.
A félig bicikli-félig villanyautó egy utánfutót vonszol, melyen hatalmas felületû napelemtáblák találhatók. Parkolási, közlekedési szempontból nem túl praktikus megoldás, de a hatótávot megnöveli.
Hidrogén
Míg a legtutibb hidrogénautó, a teljesen kész Honda FCX fent parádézott a többi Honda között, a GM alvázra telepített hajtáslánca lent lapított a kísérleti szekcióban.
A hidrogéntartályok, pufferakku, tüzelõanyag-cella és villanymotor szép, rendezett sorban található, a hatalmas tengelytávon jól átlátható a rendszer.
A dobozszerû Chevrolet Equinoxokkal, amikbe a cucot beépítették (de érdekes, tulajdonképp mi is láttunk már ilyet: az Equinoxot a Suzukinál XL7-nek hívják) már milliomodik tesztmérföldjét is megfutotta a GM. A kocsi 160 km/h végsebességre képes, hatótávolsága 4,2 kiló hidrogénnel 320 kilométer.
Villany
Elektromos autóból is széles választékkal készült a lépcsõ alatt, kis gyösztõl Porschéig. A háromszemélyes XD Concept nevû horvát holmi 2,8 méter hosszú - és 7,7 másodperc alatt van százon.
Gyorstöltõvel 3, sima konnektorról 8 óra alatt tölthet fel az akku - a hatótávról, tervezett árról egyelõre semmi információ. A fejlesztõ cég, mint a legtöbb hasonló városi koncepció kitalálója inkább befektetõt keres, mint komolyan készülne az önálló gyártásra.û
Míg E-Tron nevû hibridjét büszkén mutogatta a rivaldafényben odafönt az Audi, a MINI elektromos változata lent kuksolt a sötétben. Pedig Kaliforniában már rója az utakat pár éve egy ötszáz darabos kontingens - sõt, a brit miniszterelnöknek is van egy. A 15 mázsás kisautó végsebessége elektronikusan korlátozva 152 km/h, pedig a 220 Nm-t, 201 lóerõt tudó motortól több is telne.
A RUF és a Siemens közösen fejlesztett elektromos Porschéjétõl több is telik. 370 lóerõ, 250 km/h végsebesség, igaz 350 ezer dolláros tervezett áron. És ezek tavaly márciusi infók.
Ha a Genfben most bemutatott kocsik ugyanazok is, mint egy éve, reméljük, azóta a technológia közelebb került a sorozatgyártáshoz - és végre kap egy rendes ellenfelet a Tesla Roadster.
Valami, tengelyek nélkül
A zöld pavilon legérdekesebb jármûve mindennél messzebb van a sorozatgyártástól - sõt, érzésünk szerint ennek gondolatától is.
Az Elmar nevû izé manheimi diákok fejébõl pattant, vagy inkább szivárgott, mászott, kapaszkodott ki (lévén egyetemi projekt).
A 2007-ben indult fejlesztés célja a vezetés, autózás gondolatának teljesen új irányból való megközelítése.
Így már érthetõ, hogy egy karbon sátorváz köré épített, agymotoros, klasszikus tengelyekkel nem rendelkezõ, kétüléses, iPhone-nal is irányítható, az idõjárással mit sem törõdõ holmi jöhetett Genfbe - egyelõre nem a saját lábán, persze.
A kormány szabadon lógott, a központi kijelzõn egy Windows desktopot láttunk csupán, a kerekek gyanúsan nem akartak forogni. Egy életképes ötlet viszont volt a pókszabású jármûvön. A 3M-mel közösen kitalált fényvisszaverõs fóliás rendszámtábla feleslegessé teszi a rendszám-megvilágító lámpácskákat.