Ehhez az alapot az 5-ös BMW nyújtotta, a végeredmény pedig 350 lóerõ és szívmelengetõ fogyasztás lett.
A soros hathengeres, kétlépcsõs feltöltésû öngyulladós valós képességei akkor tûnnek igazán ki, ha a gyári csúcsdízelhez, az 535d-hez hasonlítjuk. A 313 lóerõ helyett itt rögtön 350 áll rendelkezésre 4000 és 4200 fordulat/perc között.
A fogyasztás pedig a teljesítmény tükrében felettébb meggyõzõ. Bár ebben a D5 esetében nyolcfokozatú automataváltó is kiveszi a szerepét, az újdonság csupán 6,2 liter gázolajat fogyaszt 100 kilométeren.
Emellé 5,2 másodperces 0-100-as sprintértéket és 270 km/h-s végsebességet írhatunk a képzeletbeli autós kártyára, amely a dízelmotorral szerelt autók között meglehetõsen erõs versenyzõvé teszi az D5-öt. Egészen addig, amíg meg nem érkezik a BMW saját, M-es lelkületû, feltehetõleg háromturbós dízel újdonsága.