A város tömegközlekedésének jármûvein 116 busz- és villamosvezetõ dolgozik. A fiatal kutató különbözõ vizsgálati módszerekkel igyekezett kiszûrni azokat, akik napközben fáradékonyak, éjszaka pedig rosszul alszanak, illetve kihagyó légzés tüneteit mutatják.
A gépjármûvezetõk elmondták, hogy 23 százalékuk napközben gyakorta kifejezetten aluszékony. A megkérdezettek 28 százaléka rosszul alszik, 19 százaléknak pedig kihagyó a légzése. Ez a furcsa légvétel fõleg férfiakra és kiváltképp a kövér férfiakra jellemzõ: a szabálytalan, másodpercekre szünetelõ légzés, legtöbbször erõsen horkoló emberek éjszakáját teszi változatossá.
Tapasztalatból jól ismert és vizsgálatok is igazolták, hogy az alvási légzésszünet napközben sûrûn jelentkezõ álmossággal jár. Azt is megfigyelték, hogy ezeknek az embereknek gyakran lesz magas a vérnyomása. Lélegeztetõ készülékekkel, szájbetéttel a légzészavar jól kezelhetõ.
Szakértõk véleménye szerint az alvási légzésszünet a jármûvet vezetõ emberek esetében kezelést igényel, mert a napközben váratlanul megjelenõ, ismétlõdõ álmosság balesetveszélyt jelent. Amerikai kutatók Benjamin Hoffman vezetésével 156 olyan kamionsofõrt kezeltek, akiknél észlelték ezt a tünetcsoportot, míg 92 hasonló tünetet mutató sofõr nem kapott kezelést.
A kutatók igazolták, hogy a lélegeztetõ gép használata után a sofõrök nem csak biztonságosabban vezettek, hanem ritkábban kerültek betegállományba és ezáltal egészségügyi költségeik is lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a kezeletlen csoportba tartozó társaiké.
Az amerikai üzemorvosok közleménye a Journal of Occupational and Environmental Medicine szakfolyóirat májusi számában hangsúlyozza, hogy az alvási légzésszünettel foglalkozni kell, mert csökkenti a baleseti veszélyt és az egészségügyi költségek is 41 százalékkal mérsékelõdnek.