Bolygónk megmentése manapság valódi slágertémának számít, gomba módra szaporodnak az ilyen-olyan környezetkímélõ jármûvek. A Volkswagennél például egy adott modell legtakarékosabb változata ezentúl a BlueMotion jelzést viseli. A BlueMotion elnevezés kissé megtévesztõ. Egyeseknek például rögtön a nitorgén-oxidok kibocsátását csökkentõ AdBlue adalékanyag ugrik be. Pedig a kettõnek semmi köze egymáshoz, egyik öko-VW sem használ ilyet. Tulajdonképpen a megjelölés egy olyan "módosító csomagot" takar, melynek minden eleme az autó étvágyát - és így az emissziót - hivatott csökkenteni. A Golfból 2008 év elejétõl, a Polo és Passat modellekbõl azonban máris kapható a BlueMotion kivitel.
A BlueMotion emblémákat leszámítva kívülrõl nem tûnik fel semmi különös. Pedig a jobb légellenállás érdekében az autót elöl 15, hátul 8 milliméterrel közelebb engedték a földhöz, mûanyag idomokkal bélelték ki a kerékjáratokat, míg az alacsony gördülési ellenállású Continental PremiumContact abroncsok (215/55 R 16) útjából apró spoilerelemek terelik el a levegõt. Ezenkívül a kocsi alján beburkolták a fékvezetékek csatornáit, illetve a hátsó felfüggesztések elõtti részt. Mindezek eredményeként a légellenállási együttható 12 százalékkal (cw = 0,273) kedvezõbb. A Passat BlueMotion kizárólag az 1,9 literes, 105 lóerõs TDI motorral választható. Az amúgy sem torkos dízelt diétára fogták a mérnökök: a vezérlõelektronika átprogramozásával csökkentették az alapjárati fordulatszámot (830-ról 730-ra), valamint a töltõnyomást, de a befecskendezések idõpontját és a kipufogógáz-visszavezetés mértékét is a takarékosságra való tekintettel állapították meg. Az ötfokozatú, kézi kapcsolású sebességváltó utolsó három áttételét hosszabbra nyújtották, ami szintén jótékony hatással van a fogyasztásra. Gyári adatok szerint a Passat BlueMotion átlagosan 0,6 literrel kevesebb gázolajjal beéri, mint az alapmodellek, szén-dioxid-kibocsátása pedig 15 százalékkal (-19 g/km) alacsonyabb.
Lássuk, mi igaz ebbõl a gyakorlatban! Nos, a fedélzeti számítógép végig rendkívül ígéretes átlagfogyasztással kecsegtetett... Csakhogy saját mérésünk alapján egy teljesen átlagos, 6,3 literes értéket kaptunk, ami jócskán elmarad várakozásainktól! A multifunkciós kijelzõn egyébként az ajánlott sebességi fokozatról is tájékoztat a komputer, ám az ábra olyan apró, hogy legtöbbször elkerüli a vezetõ figyelmét. Ettõl eltekintve a BlueMotion vezetése nem sokban különbözik a normál kivitelétõl. 105 lóerõ tökéletesen elegendõ a normális közlekedéshez - fõleg, ha 250 Nm-es forgatónyomaték társul hozzá. Nem érezni különösebben harmatosnak, az 1,9-es dízel korrekten viszi a Passatot. A 12,1 másodperces gyorsulás megegyezik az alapkivitelével, a csúcssebesség pedig még 5 km/órával magasabb is. Csupán rugalmasságban marad el a másiktól, persze ez nem jelenti azt, hogy a BlueMotion megizzadna az elõzésekben. A gördülési komfort nem szenvedett csorbát a leültetés miatt, a legtöbb úthibát magabiztosan átlépi a Passat. A tapadás sem romlott érezhetõen, kanyarban jóindulatúan alulkormányzott az autó, amit gázelvétellel könnyedén korrigálhatunk.
A megegyezõ motorral felszerelt Trendline alapmodellnél 265 ezer forinttal drágább a Passat BlueMotion - igaz, az árkülönbség a részecskeszûrõt, az ajánlott fokozat kijelzését és a sebességtartó automatikát is tartalmazza. Pontosan ez a koncepció gyenge pontja: véleményem szerint hazánkban még korántsem olyan környezettudatosak a vásárlók, hogy a szerényebb fogyasztásért és emisszióért hajlandóak legyenek felárat fizetni. Ráadásul a 2.0 TDI változatért sem kell sokkal mélyebben a zsebbe nyúlni, a BlueMotion kivitelnél csupán 173 ezer forinttal kerül többe a 140 lóerõs dízel. Ennek a filozófiának akkor lenne igazán létjogosultsága, ha a hibridekhez hasonlóan az alacsony károsanyag-kibocsátású autók is adókedvezményt élveznének, így jutányosabb áron tudnák kínálni õket.
Automotor.hu