Helybõl is felszálló vállalati repülõgépek
A repülõgép-fejlesztõk úgy látják, hogy már van kereslet hat-tíz személyes, a hangnál gyorsabb igazgatósági "szolgálati" repülõgépre. A tervek szerint két-három év múlva több ilyen között is választhatnak az érdeklõdõk, kettõnek a tervezése pedig elõrehaladott stádiumban van.
A SonicBlue tehát hibrid-hajtású légijármû. Ez a megoldás sem egészen újdonság, hiszen a mai utasszállítókat a reptéren álláskor a törzsük végébe szerelt kis gázturbinával hajtott generátor látja el árammal.
A másik VTOL (Vertical take-off and landing = függõlegesen fel-leszállás) gépet a nemrégiben létesített Bauhaus Luftfahrt bajor alkotó-gyártó konzorcium tervezte azzal a céllal, hogy a vállalati központokból,a városok belterületérõl gyorsabban kijussanak az utasok a reptérre, ahonnan repülhetnek tovább a vállalati kis business-jetjeiken, sugárhajtású utasszállítóikon. A Kipper (Billenõ) nevû kis gépet három légcsavaros gázturbina hajtja 450 km/óra sebességgel elõre. A fel- és leszálláshoz azonban a szárnya a légcsavaros hajómûveivel együtt függõlegesbe állítható, majd kellõ magasság elérése után "menet"-be, vízszintesbe billenthetõ. Ezt a megoldást már alkalmazzák az amerikai V-22 Osprey katonai szállítógépen.
A Kipper további különlegessége, hogy nincs utaskabinja. Azt egy, a gép hasa alá kapcsolható áramvonalas, és kényelmes lakókocsira emlékeztetõ utaskonténer helyettesíti, amit elõzõleg a városközponti talajon, illetve a vállalati irodaépület tetején a magas kerékszárakon álló Kipper alá gördítenek. A reptéren aztán lekapcsolják, elgördítik és egy, a városba tartó utasokat szállító másik konténert akasztanak a helyére.
Szûcs József