2024.03.29. - Auguszta

Autózni nyáron

Ahogy a téli körülményekhez, úgy a nyári extrém hõséghez is fel kell készíteni kocsinkat és az utasokat, ha élvezni szeretnénk a nyári autózás örömeit. Bár a magyar autós úgy véli, hogy mindent tud a vezetésrõl és a közlekedésrõl, a baleseti statisztikák és a mûszaki segítségért folyamodók nyáron is magas száma jelzi: elutazás elõtt sokakra ráférne a tudnivalók átgondolása.
Sok fiatal álmodik nyitható tetejû, sportos autóról, kabrioléról, amelybõl - szép tájakon száguldozva - másképp látszik az egész világ, s a nyárból és a napfénybõl is csak a kellemes jut az utazóknak. Csakhogy a világot járó személyautóknak mindössze 0,6 százaléka ilyen csábos kabriolé, a többi utasainak sokkal jobban kell igazodniuk a nyári autózáshoz. S hogy a kánikulában, tûzõ napfényben közlekedés ne bosszúságokat, hanem örömet szerezzen, érdemes ismeretekkel is felkészülni a nyárra.

Akár itthon autózunk, akár a forró mediterrán vidéken, vagy éppen a fjordos norvég fennsíkokon túrázunk, vannak a gondtalan autózáshoz elengedhetetlen tennivalók. Például az, hogy a hideg-esõs idõszakokban olykor kényszerûségbõl "keményen" vezetett kocsit nyár elején érdemes átnézetni. Rendben vannak-e a szelepek, az akkumulátor, a generátor, az ékszíjak és a vezérlõ elektronikák? Nagyon fontos a hûtõfolyadék-rendszer, valamint hogy megfelelõ legyen a motorban és a váltóban az olajozás, az olaj- és a légszûrõk állapota, beleértve az évszaknak megfelelõ minõségû kenõanyagot is. A 15W/30-as motorolaj télen mínusz 15 fokig, nyáron plusz 30-ig alkalmas a kenésre, ezért forró vidékekre utazáshoz ajánlatos azt 15W/40-esre cserélni.

Az ablakmosóba a fúvókák eltömõdésének megelõzésére ioncserélt vagy desztillált vízzel kevert, a rovarmaradványokat is eltávolító folyadék való, s abból egy tartalék flakont érdemes a csomagtartóban is tárolni. Ha mozgatáskor csíkot húznak az ablaktörlõk, idõben kell azokat kicserélni, mert egy igazi nyári zivatarban még a kifogástalan törlõgumikkal sem tehetõ mindig megfelelõvé a kilátás a vezetõülésbõl.

Az egyik jövedelmezõ autós iparág a gumiabroncsok cserélgetése. A mélybordás, puhább téli gumik nyáron a meleg, érdes aszfalton nagyon kopnak. Ha valaki évekig jár ugyanazzal a kocsival, érdemes a téli, meg a nyári gumikat saját tárcsáikra, felnikre erõsítve tárolni. A két garnitúra sajátkezû cserélgetéssel kevesebbe kerül, mint szakmûhelyben a nyári és téli abroncsok évente kétszeri átszerelése. Alpesi, északi túrákra azonban nyáron is praktikusabb lehet a téli gumi és jó, ha van hólánc is, mert arrafelé manapság már nyáron is elõfordul olyan hózuhatag, ami miatt ott megkövetelik a lánc használatát.

A túrára indulók feltétlenül vigyenek magukkal mobiltelefont a töltõjével, pótkereket, vontatókötelet, háromszöget, emelõt, fényvisszaverõ mellényt, kerék alá fékbakot, az emelõ alá deszkalapokat, munkaköpenyt, kesztyût, jelzõfényes zseblámpát, törlõrongyot, a kocsi mellé fekvéshez öreg pokrócot, tartalék gyertyát, szerszámokat, és sok vizet kisebb flakonokban.

Az utóbbi idõben elterjedt autós körökben, hogy a régi egészségügyi csomagokat ellenõrzéskor nem fogadják el. Ez csak részben igaz, a bontatlan készletre nem érvényes! A fontos, hogy a kocsiban legyenek a baj esetén nélkülözhetetlen kellékek. Akárcsak a tartalék kocsi- és lakáskulcsok, s persze tartsa magánál a vezetõ a jogosítványát, a jármû(érvényes) forgalmi engedélyét, a biztosítást igazoló okmányt, meg a zöld kártyát is.

Forró vidéken - ha nem világos színû a kocsink - célszerû a szabadban parkoláskor a jármûvet fehér vászontakaróval borítani, a kocsibelsõt pedig a szélvédõ mögé helyezett árnyékolóval, fényvisszaverõ lemezzel védeni.

Az újabb autókban már klíma is mûködik. Ennek azonban nem veszélytelen a használata, mert a felhevülten beülõket gonosz módon megcsaphatja a dúsan áramló hûs levegõ. A kabriolét ugyan nem pótolja, de a karosszérián átáramoltatott - akár forró - külsõ levegõvel is enyhíthetõ a belsõ hõség, amit az ablakok leeresztésével, s amelyik kocsinak van, a nyitható- és napfénytetõk használatával lehet terelni. Persze fontos, hogy a vezetõ érezze magát a legkellemesebben, de azért gondoljon az utasaira is, mert a neki kedvezõ huzat bánthatja õket. Az áramló hûvösebb levegõ nem csak megfázást okozhat, hanem szem-, fül- és nyakizom-gyulladást is.

Vezetés közben figyelni kell a motor melegedésére, amit a vad száguldás éppúgy elõidézhet, mint a dugóban cammogás. Kanyargós, hegyi kapaszkodókon csakúgy túlmelegszik a motor, mint hosszú út után a szûk parkolókba beálláskor, a többszöri hátramenettel. Ilyenkor ugyanis nem fúj szembe a hûtést segítõ menetszél, ezért bekapcsol a hûtõventillátort hajtó motor, ami alaposan leszívhatja az akkumulátort.

S végül az alapszabály: ne menj egy métert se, ha nem fog a fék, nem mûködik a kormány, nem látsz ki, (például lehûlt nyári hajnalokon a kocsi ablakára belül lecsapódott párától), ha világít az olajnyomás megszûntét jelzõ lámpa, vagy laposra eresztett le az egyik abroncs!