Stephenson 1781. június 9-én egy szegény bányász második fiaként látta meg a napvilágot Nylam-on-Tyne városkában. Apja bányában dolgozott, a vizet kiszivattyúzó gõzgépet kezelte, így - mivel iskoláztatásra amúgy se tellett, írni olvasni is csak tizenhat évesen tanult meg - a fiú útja is a mélybe vezetett, ahol hamar megismerkedett a masinával.
Az ókori gõznyomással mûködõ szerkezetek után az elsõ használható gõzgép a francia Papin nevéhez fûzõdik, a tökéletesített gõzgépet pedig 1769-ben alkotta meg az angol James Watt, az õ találmányától számítják az ipari forradalom kezdetét. Stephenson természetesen felhasználta elõdei eredményeit, de õ lett az, akinek sikerült az áttörés és aki nyereséges vállalkozássá tudta tenni a lokomotívot (szó szerint: magától mozgót). Elsõ "mûve" az 1814-ben készült Blücher ugyan mai szemmel kezdetlegesnek tûnik, de ez volt az elsõ olyan jármû, amely a Stephenson által úttörõként alkalmazott peremes kerekeinek köszönhetõen a síneken maradt, és 4 kilométeres sebességgel 30 tonna súlyt tudott elvontatni.
Stephenson 1822-ben meggyõzte az északkelet-angliai Darlington és Stockton környékének bányatulajdonosait, akik vasutat akartak építeni a szén szállítására, hogy az általa tervezett gép nagyobb teher szállítására alkalmas, mint a lóvasút. A parlament által nehezen elfogadott törvény személyek szállítását is lehetõvé tette a 14 kilométeres, jelentéktelen szárnyvonalon, ahol a világ elsõ vasúti hídja is megépült. A sínek nyomtávja 4 láb és 8,5 hüvelyk, azaz 1435 mm volt, ez a mai normál nyomtáv.
A vonal hivatalos megnyitására 1825. szeptember 27-én került sor, Stephenson Locomotion nevû gõzmozdonya 38 kocsiban 600 utast szállított helyenként óránként 24 kilométeres sebességgel. A szárazföldi közlekedés történetében most elõször fordult elõ, hogy az ember a lónál gyorsabban utazott. A Locomotion 1857-ben ment nyugdíjba, a Rocket (Rakéta) 1829-ben már 21 kilométeres átlagsebességgel, 34,4 kilométeres csúcssebességgel nyerte meg a rainhilli mozdonyversenyt. Egy évvel késõbb megnyitották a Liverpool-Manchester vasútvonalat és a vasparipa elindult világhódító útjára. Hamarosan Amerikában és Európában is gõzerõvel kezdtek vasutat építeni, megkezdõdött a vasút korszaka.
Stephenson 1840-ben vonult nyugdíjba, Budapesten is naponta találkozhatunk vele: a Keleti pályaudvar homlokzatáról tekint le négy méter magas szobra.