2024.03.29. - Auguszta

Hogyan lett az ember gyorsabb a lónál? - 160 éve halt meg George Stephenson

Hogyan lett az ember gyorsabb a lónál? - 160 éve halt meg George Stephenson
Százhatvan éve, 1848. augusztus 12-én halt meg George Stephenson angol mérnök, a vasúti gõzvontatás úttörõje.

Stephenson 1781. június 9-én egy szegény bányász második fiaként látta meg a napvilágot Nylam-on-Tyne városkában. Apja bányában dolgozott, a vizet kiszivattyúzó gõzgépet kezelte, így - mivel iskoláztatásra amúgy se tellett, írni olvasni is csak tizenhat évesen tanult meg - a fiú útja is a mélybe vezetett, ahol hamar megismerkedett a masinával.
Hamarosan kísérletezésbe kezdett, az 1815-ben konstruált biztonsági bányászlámpa után olyan gõzhajtású jármû tervezésébe fogott, amely az akkoriban feltalált, peremmel ellátott öntöttvas síneken teherszállításra is alkalmas.

Az ókori gõznyomással mûködõ szerkezetek után az elsõ használható gõzgép a francia Papin nevéhez fûzõdik, a tökéletesített gõzgépet pedig 1769-ben alkotta meg az angol James Watt, az õ találmányától számítják az ipari forradalom kezdetét. Stephenson természetesen felhasználta elõdei eredményeit, de õ lett az, akinek sikerült az áttörés és aki nyereséges vállalkozássá tudta tenni a lokomotívot (szó szerint: magától mozgót). Elsõ "mûve" az 1814-ben készült Blücher ugyan mai szemmel kezdetlegesnek tûnik, de ez volt az elsõ olyan jármû, amely a Stephenson által úttörõként alkalmazott peremes kerekeinek köszönhetõen a síneken maradt, és 4 kilométeres sebességgel 30 tonna súlyt tudott elvontatni.

Stephenson 1822-ben meggyõzte az északkelet-angliai Darlington és Stockton környékének bányatulajdonosait, akik vasutat akartak építeni a szén szállítására, hogy az általa tervezett gép nagyobb teher szállítására alkalmas, mint a lóvasút. A parlament által nehezen elfogadott törvény személyek szállítását is lehetõvé tette a 14 kilométeres, jelentéktelen szárnyvonalon, ahol a világ elsõ vasúti hídja is megépült. A sínek nyomtávja 4 láb és 8,5 hüvelyk, azaz 1435 mm volt, ez a mai normál nyomtáv.

A vonal hivatalos megnyitására 1825. szeptember 27-én került sor, Stephenson Locomotion nevû gõzmozdonya 38 kocsiban 600 utast szállított helyenként óránként 24 kilométeres sebességgel. A szárazföldi közlekedés történetében most elõször fordult elõ, hogy az ember a lónál gyorsabban utazott. A Locomotion 1857-ben ment nyugdíjba, a Rocket (Rakéta) 1829-ben már 21 kilométeres átlagsebességgel, 34,4 kilométeres csúcssebességgel nyerte meg a rainhilli mozdonyversenyt. Egy évvel késõbb megnyitották a Liverpool-Manchester vasútvonalat és a vasparipa elindult világhódító útjára. Hamarosan Amerikában és Európában is gõzerõvel kezdtek vasutat építeni, megkezdõdött a vasút korszaka.

Stephenson 1840-ben vonult nyugdíjba, Budapesten is naponta találkozhatunk vele: a Keleti pályaudvar homlokzatáról tekint le négy méter magas szobra.