Európában a 3 tonnásnál nagyobb szállítókapacitású teherautók által megtett utak 7-9 százaléka szállítási zsákutcában végzõdik - derül ki a TIR nemzetközi közúti szállítási egyesülés statisztikáiból. Azaz nem oda érkezik, ahol várják, vagy nem a legrövidebb úton és az is gyakori, hogy nem a megfelelõ szállítmányt viszik a célhoz.
Ezért most erõltetett ütemben fejlesztik azokat az elektronikus eszközöket és rendszereket, amelyek segítik, hogy az adott szállítmányt a legcélszerûbb módon juttassák el a címzetthez a kamionokkal.
A kamion-sofõrök számára olyan információk is szükségesek, amelyek az általános autóstérképeken, vagy a GPS navigációs, térképes képernyõjén nem szerepelnek. Ilyenek például a túl meredek, túl szûk, túl gyenge útszakaszok; a díjfizetési zónák és kapuk, pénztárak helye; az útjavítások; a karambolokat, korábbi természeti katasztrófákat követõ útelzárások helye és idõtartama, s a helyenként elõforduló ünnepi forgalmi, valamint a teherre, magasságra, szélességre, veszélyes anyagokra vonatkozó korlátozások.
A már ma is használatos eszközök közül a térképes GPS mûholdas földrajzi helyzetmeghatározó immár mindennapos a személyautókban is. A német MAN teherautó-és buszgyár fejlesztésvezetõje, Bernhard Kerschner szerint ez ma már csak az alap. Dirk Bosman, a Teleatlas nevû autóstérkép-kiadó cég képviselõje szerint vállalatuk naponta frissíti a GPS képernyõjén megjeleníthetõ térképeket. A papíralapú térképek kiadásának már alig van értelme, mert a hatalmas úthálózat változásai elavulttá tehetik õket, mire kikerülnek a nyomdából a bolthálózatba. Az elektronikus térképek frissítése viszont akár óránként lehetséges.
A lehetõségeket fogja egy rendszerbe a Navigon elektronikus - és fizetõs - hálózat. A Navigont szolgáltató karlsruhei PTV vállalat információs vezetõje, Kristina Stifter szerint kapcsolatot tartanak az útfelügyelettel, a közlekedési rendõrséggel, az önkormányzatokkal, a TIR-rel és folyamatosan mindenre kiterjedõ információkkal bõvítik a rendszer szolgáltatásait, a jó pásztor módjára terelgetve helyes irányba az ezúttal kamionokból álló nyájat. (Ám sokszor tiltakoznak e segítség ellen a belvárosok vezetõi, mert egy autópálya-dugó kialakulása esetén a kamionsofõrök mindentudó elektronikus térképeik segítségével menekülõ útnak használják a számukra tilos utcákat is.)
A fejlesztés másik eredménye, hogy ma már külön GPS sem kell a tájékozódáshoz, mert a Navigon szolgáltatásait a sofõr a laptopjára az internetrõl is lehívhatja, vagy a modern mobilján is megjelenítheti. A nagyobb transzportõr vállalkozások pedig saját információs szolgálatukon keresztül is tartanak információs internet-kapcsolatot a jármûveik vezetõivel, hogy a szállítmányok biztosan a megfelelõ helyen érjenek célba.
Ehhez azonban a rakomány ládáinak, konténereinek elektronikus ellenõrzését, azonosítását is lehetõvé kellett tenni. Erre szolgál a dortmundi Frauenhofer Intézet által kifejlesztett RFID rádiófrekvenciás azonosító és leolvasó chip. A nagyon kicsi - általában egy mokkáscukor méretû - szerkezet tartalmaz egy megadott rádiófrekvencián mûködõ transzpondert (a szerkezetet ért rádiójelet visszaismétlõ mini-adót), és egy - a rendszer és a mûszerek chipjének azonosítását lekérdezõ - leolvasót. (Az azonosító jel lehet egyszerû, de kódolt, sõt a kódját változtató is.) A rendszer fõ eleme pedig egy központi adó-vevõ állomás.
A Magyarországon is jelen lévõ, ma már német DHL nemzetközi szállítóhálózat azonosító-táblák helyett már ilyen RFID-et helyez el a ládáiba, konténereibe. A körzeti központból a szállítmányaikra "rákérdezve", azok transzponderei visszajelentik, hogy hol is tartózkodnak. Így rögtön megállapíthatják, ha a szállítmány eltévedt, például azért, mert egy konténert nem a megfelelõ irányba tartó kamionba raktak. Azonnal tájékoztathatják a speditõrt a hibáról, és még idõben helyes célhoz irányíthatják az árut. Ezzel a kamiont is megkímélik a felesleges visszaszállítástól és a rendelõhöz is idõben odaér az áru.