
Nagy átalakításokra persze nem volt pénz, annál is inkább, mert a típusnak már csak két-három évig kell kihúznia, míg meg nem érkezik a teljes egészében saját fejlesztésû utódmodell, így a tervezõk az épeszû áron módosítható mûanyag elemek átszabására szorítkoztak. Ilyen az elsõ lökhárító, amelyre kisebb, és határozottabb formájú hûtõrács, viszont bestiális méretû alsó légbeömlõ – egy tele szájjal vigyorgó száj – került.
Mûszaki szempontból nincs lényeges változás, annál is inkább, mivel kb. egy éve igazították a motorkínálatot a legújabb környezetvédelmi határértékekhez. Így továbbra is 65 lóerõs ezres, 85 lóerõs 1,2 literes és 100 lóerõs 1,4 literes benzinmotorral, illetve 75 és 95 lóerõs 1,3 literes és 130 lóerõs 1,7 literes dízellel kínálják a típust.
Természetesen lesz EcoFlex kivitel is, ebbe a 95 lovas dízelmotor kerül, amely a háromajtós karosszériával már 3,5 liter gázolajjal is beéri vegyes ciklusban, 100 kilométeren, városi használatban pedig csupán 4,2 litert fogyaszt, nagy részben a stop-start rendszernek köszönhetõen.

