Hosszú ideje folyik a vita a 2020-ra tervezett szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási korlátozásokról. Az Európai Bizottság ragaszkodott a 95 g/km-es határértékhez, de úgy tűnik, a német kormány a mögötte álló német luxusautó-gyártókkal együtt elért némi áttételes enyhítést. Ennyi pedig elég volt, hogy megszülethessen az Európai Parlament elé vihető végleges javaslat. Az EU célja alapvetően az, hogy folyamatos szabály-szigorításokkal elérje az autógyártóknál, hogy kisebb fogyasztású járműveket fejlesszenek és készítsenek. A törvényhozók azonban tovább szorítanák a prést: az új cél 2020-ra 95 g/km, ami lényegében 4-4,1 literes fogyasztásnak felel meg 100 kilométeren. Az új cél rendesen megijesztette a német luxusautó-gyártókat, az Audit, illetve anyavállalatát, a Volkswagent, a BMW-t és a Mercedest. Másfél-két tonnás luxusautókkal ugyanis nem egyszerű ilyen alacsony fogyasztási átlagot elérni, különösen úgy, hogy jelenleg elvárás a 250 km/h-s végsebesség. A szigorúbb fogyasztási cél a francia és olasz márkák számára, amelyek jelenleg is inkább a kisebb modellek piacán sikeresek, jóval kevésbé tűnik elérhetetlennek.
Az hamar kiderült, hogy a 95 g/km-es határértékből nem enged az EU, ezért a németek az úgynevezett szuperkredit-rendszer megtartását szorgalmazták. Ez azt jelenti, hogy a null-emmissziós, vagy extrém alacsony fogyasztású autókkal megnyert szén-dioxid-kibocsátás duplán számít. Például ha eladnak egy tisztán elektromos BMW i3-ast, az normál esetben egy 190 g/km-es kibocsátású autó eladását tenné lehetővé, viszont a szuperkredit-rendszerrel akár egy 285 g/km-es kibocsátású, vagy több, összességében ennek megfelelő kibocsátású modell eladását is ellensúlyozza majd 2020 után. Mivel a BMW dízel-csúcsmodellje, a 381 lóerős M750d is csupán 169 g/km-nyi szén-dioxidot bocsát a levegőbe, azaz autónként 74 gramm többlet keletkezik a határértékhez képest, 10 db i3-as eladása 38 ilyen nagy teljesítményű luxusautó legyártását teszi lehetővé, míg a szuperkreditek nélkül ugyanez a szám 11 lenne.
A javaslatnak persze még át kell jutnia az Európai Parlamenten, ami nem lesz feltétlenül sima ügy, bár úgy hallani, a többség támogatja a javaslat lényegét. Csak azt a részt nem, amely a távolabbi jövőre vonatkozik. Mondjuk ez is jó hír az autógyáraknak, hisz az EU politikusai és bürokratái tervgazdasági logikával 3 liter alatti fogyasztási célt képzeltek el, viszont újabb egy liter fogyasztáscsökkenés akár több tízszeres fejlesztési költséget is jelenthet a gyárak számára, ami nagyon ijesztő lehetőség a német luxusautó-ipar számára.