Eddig ezt csak a tanuló autók voltak kénytelenek betartani, a többi autós nagy bosszúságára. – Forgalmi vizsgán sikertelenséget jelentõ hibának számított, ha a tanuló sofõr 35 km/órás sebességgel „száguldva" közelítette meg a vasúti átjárót. Ez most úgy módosult, hogy vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, oly módon, hogy a sofõr eleget tudjon tenni az átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek és a berendezések jelzéseinek – teszi hozzá a szakember.
A KRESZ módosítások szerint a biztosítás nélküli átjáróknál arra kell ügyelni, hogy az autó meg tudjon állni, ha a sínen vasúti jármû közlekedik. A forgalomszervezõ uyganakkor továbbra is csökkentetheti az átjárókat megközelítõ jármûvek sebességét, de ezt külön sebességkorlátozó táblával kell jeleznie.
Amennyiben ez a tábla a vasúti átjáró veszélyt jelzõ táblával együtt van elhelyezve, akkor az átjáró ezt feloldja. Ha nem együtt helyezik ki, akkor annak hatályát csak feloldó tábla, ellentétes értelmû tábla vagy útkeresztezõdés oldja fel.
Pataki Bálint végül egy megtörtént esettel példálózott: – A sebesség korlátozó táblákon levõ szám km/órát jelent. Igy nem következhet be az helyzet, hogy egy 70km/óra sebességkorlátozó táblánál 139km/óra sebességgel hajtó autó vezetõje miután bemérték, pert tudjon nyerni a hatósággal szemben. Ugyanis állítása szerint õ méter/másodpercben értelmezte a táblán található 70-es számot, márpedig ez 252 km/óra sebességet jelent, és õ bõven belül volt ezen az értéken.