A listák alapjául a rendszerek gyártói és a gázüzemû autótulajdonosok tapasztalatai szolgálnak. Az autótulajdonosok és a szakszervizek gyakran számolnak be a használat során fellépõ szeleptok problémáról. A listák általában a gyártóknál, az átszerelõ szervizekben megtalálhatók. Fontos segítséget és információt adhatnak nekünk arról, hogy saját autónk egyáltalán alkalmas-e a beavatkozásra vagy éppen az ellenkezõje érvényes rá. Azonban bármennyire is széleskörûek ezek a listák, nincs ok aggodalomra – nem az összes felsorolt jármûnél áll fenn a kapitális motor meghibásodás.
Az autógáz elvileg nemcsak tiszta, hanem olcsó is. De mennyire alkalmasak a hagyományos motorok a gázüzemre? Hiszen még a legnagyobb megtakarítási elõny is fuccsba megy, ha a motor tönkremegy. Nemrég egy taxis panaszkodott, hogy Toyota Avensis Verso típusú autóját siratja. Kiváló taxiautó volt, de magas fogyasztása miatt átállíttatta gázüzemûre. Hatvanezer kilométert futott, majd a motornak annyi lett. Félmilliós javítás után kénytelen volt megszabadulni tõle.
1. Mi is az autógáz?
Az autógáz, illetve folyékony gáz néven ismert fosszilis tüzelõanyag, ami propán és bután gázból tevõdik össze. Az LPG (Liquefied Petroleum Gas) tiszta, sokoldalú és biztonságos üzemanyag. A benzinnel ellentétben nem tartalmaz olyan káros összetevõket, mint a benzol. Szénhidrogének keveréke, mely normál hõmérsékleten folyékony. Ezt a halmazállapotát 8,5 bar nyomásig õrzi meg. Az LPG-üzemmód jelentõs üzemanyagköltség-megtakarítást tesz lehetõvé még úgy is, hogy – az eltérõ fûtõérték következtében – a fogyasztás valamivel nagyobb. A rendszer mûködése olyan üzemanyagokkal kompatibilis, melyek összetétele megfelel a 70/220 CEE normának. A propán-gáz tartalom a térfogat 30- 85 százaléka között lehet. Magyarországon a jelenlegi hatósági rendelkezések alapján csak mélygarázsokba és a talajszintnél mélyebben elhelyezkedõ parkolóházakba tilos gázüzemû jármûvel behajtani. Magánterületeken, családi házak garázsában, ha a padlószinten szellõzõ nyílásokat alakítunk ki, nyugodtan leállíthatjuk gépkocsinkat.
Az autógáz üzemanyag szinte teljesen kén- és korommentes, szén-dioxid-kibocsátása az elégéskor közel 15 százalékkal kevesebb, mint a benzin esetében. Az oktánszám a butánhányadtól függõen 90 és 115 ROZ között van. Egy liter 150-160 forintba kerül, de a benzinnel szembeni alacsony sûrûsége miatt akár 10-20 százalékkal több lehet a fogyasztás. Magyarországon a gázforgalmazók által árusított LPG oktánszáma 95-100 körül alakul. Az LPG tüzelõanyagok nagyon jó kopogásállóak a magas oktánszámból kifolyólag (propán: 111, bután 102). A modern autók elõgyújtás szabályzása egy speciálisan a motor paramétereire hangolt gyújtástérkép és a kopogásérzékelõ jelei alapján történik. Így gázüzemben nagyobb elõgyújtás engedhetõ meg. A kedvezõ nyomás és gyulladási viszonyok következtében lágyabb, elnyújtottabb égés zajlik le a hengerekben.
2. Mire kell ügyelni, ha gázüzemû autót vásárolunk?
A gázra való átszerelés tényét, vagyis, hogy az autó kettõs üzemmódú, be kell jegyeztetni a forgalmiba. Ha nem található a bejegyzés az autópapírokon, vagy ne vásároljuk meg az autót, vagy járjunk utána, hogy az átszerelés bejegyeztethetõ-e utólag. Az eladótól kérjük az ezzel kapcsolatos költségek levonását az eladási árból. Az autó átvizsgálásakor alaposan nézzük át a motort, a szelephézagoknak és a kompressziónak stimmelnie kell. Az átalakításról hivatalos okirat is készül, egy tanúsítvány mely garantálja, hogy gépkocsi nagynyomású rendszere gáztömör, szivárgásmentes. Azonban ha a gépkocsit - jogszabályellenesen - háztartási PB gázzal töltik fel (akár palackról, akár telepített tartályról), akkor még szivárgásmentes gépkocsik is lehetnek gázszagúak. Ennek oka, hogy a háztartási PB gázokba sokkal nagyobb mennyiségû illatosító anyagot (etilén-merkaptán) töltenek. A tanúsítványon feltüntetik a beszerelt alkatrészek típusát és engedélyszámát, valamint az átalító mûhely engedélyszámait is. A gáztartály eredeti nyomáspróba papírját minden mûszaki vizsgán be kell mutatni, akárcsak a gázbiztonsági szemlét és a szivárgásmentességet igazoló kártyát. Ha a forgalmi engedélybe nem 300-0000 formátumú engedélyszámot jegyzeztek be, akkor minden esetben egyedi átalakítási engedély és mûszaki dokumentáció szükséges. Ha ez nincs meg, akkor kis utánajárással a megyei közlekedési felügyeleteken 5-6000 forintért beszerezhetõ. A fenti dokumentumok hiányában célszerû felkeresni egy hivatalos gázautó szakszervizt, ahol tájékozódhatunk milyen papírok pótlása szükséges a további problémamentes és jogszerû gépkocsi használathoz. Itt megállapítják, hogy a gépkocsi az érvényben lévõ mûszaki és jogi elõírásoknak megfelelõen lett-e átalakítva. Minden esetben célszerû ellenõrizni (még hiánytalan dokumentumok esetében is), hogy a gázrendszer elemei megfelelõen rögzítettek-e, a szabályozott keverékképzésû katalizátoros gépkocsiknál lett-e beszerelve lambda-szabályozó rendszer és megfelelõen mûködik-e. Ellenõrizni kell a károsanyag-kibocsátás határértéken belüli szintjét, mely nagymértékben tükrözi az üzemanyag fogyasztást is. A sikeres adásvétel után érdemes egy szivárgás ellenõrzés elvégzése, és a teljes rendszer átvizsgálása, a biztonságos üzemeltetés érdekében.
3. Miért nõ meg az olajcsere ciklusideje?
Mivel a kereskedelmi forgalomban ma már csak ólommentes benzin vásárolható így a mai korszerû konstrukciójú, katalizátoros motorok kialakítása, a szelepülékek és a szeleptányérok illetve szelepvezetõk anyagának helyes megválasztása lehetõvé teszi az ólom elhagyását. Régebben a benzinhez adalékolt ólom a kenõolajjal közvetlenül nem érintkezõ alkatrészek másodlagos kenését biztosította. Az autógáz eleve gáz halmazállapotú, szemben benzinnel mely a legjobban elporlasztott változatában is apró cseppek formájában kicsapódik a hengerfal oldalára-, nem oldja fel az olajfilmet, és így nem hígítja fel a motorolajt. Így nõ a motor olajcsere periódusa és a motorkopások is jelentõsen lecsökkennek, fõleg a legkritikusabb, hideg motorhõmérsékleten.
A gáz halmazállapotú hajtóanyagok tökéletesen elkeverhetõk a motorba jutó levegõvel. A legjelentõsebb elõnyük abban van, hogy egyszerû szénhidrogén vegyületeket tartalmaznak, nem úgy mint a hagyományos üzemanyagok. A gáz üzemanyag kevesebb szilárd részecskét és szennyezõ anyagot tartalmaz mit a hagyományos üzemanyagok.
A tüzelõanyagok különbözõ molekulaszerkezetû szénhidrogén-vegyületek keverékébõl állnak. Motorbeli égésük jellegzetességeit alapvetõen meghatározza a molekulák szerkezete és mérete, valamint a hidrogén és a szénatomok egymáshoz viszonyított, számszerû aránya.
4. Mennyibe kerül az átszereltetés
Jármûmodelltõl, a motor méretétõl, a befecskendezés fajtájától és a rendszer gyártójától függõen 110-300 ezer forintba kerül. Gyárilag beépített Skodáknál a felár 300 ezer forint. Legolcsóbban a karburátoros kocsikat lehet gázkompatibilissá varázsolni, ennek költsége rendszerint 110-130 ezer forint között van. A befecskendezõs modelleké drágább: ha központi injektor táplálja a motort 150-200 ezer forint az átalakítás díja, a hengerenkénti befecskendezésûeknél pedig 200 ezernél kezdõdik. Ennél csak a mûanyag szívócsöves jármûvek átalakítása drágább. Hogy a csõben lévõ gáz-levegõ keverék ne lobbanjon be és ne tegye tönkre a motort, gázbefecskendezõ rendszerrel látják el az autót. A 6-8 hengeres blokkoknál ez jelentõsen megnöveli az árat. A gázautók hátrány, hogy jelentõsen lecsökkent a poggyásztér a palack miatt. A beszerelt gázpalackokat térfogatuk nyolcvan százalékáig lehet tölteni, a maradék a tágulási tér. A Skodánál a problémát a pótkerék helyére építhetõ tartállyal orvosolták, ebben az esetben a pótkerék foglalja el a csomagok helyét.
5. Mire ügyeljünk a szerelõmûhely kiválasztásakor?
Mivel a bejáratási idõszakban gyakran elõfordulhat, hogy a motor nem jár egyenletesen, érdemes lakóhelyünkhöz közeli mûhelyt választani. Ezzel sok idegeskedést és költséget megtakaríthatunk. Fontos, hogy a szerelõmûhely személyzete rendelkezzen autógáz átszerelést igazoló képesítéssel. Az átalakítás lépéseirõl itt olvashatnak.
6. Milyen problémák léphetnek fel a gázhasználatnál?
Néhány autós arról panaszkodott közvetlenül az átszerelés után, hogy néha kihagyott a motor, az átállási idõ benzinrõl gázra hosszú volt, vagy indítási nehézségek léptek fel. Az újabb autóknál elõfordulhat, hogy a motorvezérlõ elõszeretettel kapcsol át szükségprogramra. A problémák általában könnyen kezelhetõk, csupán a gázrendszert kell elektronikusan utóállítani. Az üzemanyag adalékok hiánya miatt a szelepek erõs igénybevételnek vannak kitéve. A nem alkalmas motoroknál ez károsodást okozhat. Esetenként elõfordulhat, hogy a benzinpumpa is felmondja a szolgálatot.
7. Megelõzhetõ a motor károsodása?
Igen, ha ellenõrizzük, hogy a megvásárolni kívánt autó valóban alkalmas a gázüzemre, ha eleve gázüzemû újautót vásárolunk, illetve a szeleptömítést átalakíttatjuk. A benzinhez viszonyítva az LPG égési hõmérséklete 100-150 fokkal magasabb, ami nem tekinthetõ károsnak egy megfelelõen szervizelt gépjármûnél. Csupán a szelephézagok rendszeres ellenõrzésérõl kell gondoskodni.
8. Vannak észlelhetõ elõjelei a károsodásnak?
15 ezer kilométer után érdemes az autót a szervizben átvizsgáltatni, hogy a hengerfejben a szelepek hogyan dolgoznak. Egy jó szakember már abból észreveszi a fenyegetõ veszélyt, ha a szelephézag csökken. Ebben az esetben érdemes a túl puha szelepgyûrûket keményebbre cserélni.
9. Milyen autókat nem ajánlott átalakítani?
Mielõtt egy autót azzal a szándékkal vásároljuk meg, hogy késõbb autógázra átállunk, tájékozódjunk. Ha az autó az alább található listán megtalálható, ajánlott az óvatosság. Nem feltétlenül következik be ezeknél a modelleknél a motorkárosodás, azonban az autógáz átszerelõ mûhelyek tapasztalatai alapján ezeknél a modelleknél késõbb problémák léptek fel.