2010 elsõ jelentõs autókiállításán az Audi tisztán elektromos hajtású kompakt sportautó koncepcióját állította ki. A detroiti Audi e-tron tanulmány (3,93 méter hosszú, 1,78 méter széles, 1,22 méter magas kétüléses) néhány hónappal az Audi e-tron Frankfurtban, a 2009-es IAA alkalmával tartott világpremierjét követõen, a négykarikás márka második elektromos koncepciómodelljeként mutatkozhatott be.
Az Audi e-tron tanulmány elektromotorjai tekintélyes forgatónyomatékát a pillanatnyi menethelyzet támasztotta igények szerint oszthatja el a kerekek között. Ez az úgynevezett „torque vectoring” koncepció mindenkor az aktív és nagypontosságú irányíthatóság, illetve a hatékony vonóerõ-átadás kifejezetten magas fokával szolgál. Az Audi e-tron azonban csekély saját tömegének, rövid tengelytávjának, valamint elsõ és hátsó tengelye közötti, menetdinamikai szempontból ideális tömegeloszlásának is köszönhetõen valósággal a gokartok menettulajdonságait idézi – azaz rendkívül mozgékony, s egészen a messze húzó határtartományokig semleges viselkedésû, vérbeli „kanyarvadász”.
A tömegközéppont elhelyezkedése szempontjából ideálisan az utastér mögé, de még a hátsó tengelyvonal elé épített lítiumion-akkumulátorok 45 kilowattóra felhasználható energiamennyiséggel állnak rendelkezésre. E technikával a háttérben akár a 250 kilométeres hatótáv elérése is reálisnak tûnik. A márka elsõ, Frankfurtban bemutatott e-tron tanulmányához hasonlóan az Audi ez esetben is az elektromos hajtást körülvevõ összes komponensre kiterjedõ egységes, átfogó, számos részletmegoldásában forradalmi koncepciót alakított ki. Az utastér hatékony fûtésérõl hõszivattyú-rendszer gondoskodik, a hajtás, a nagyteljesítményû elektronika és az akkumulátor szabályzását pedig innovatív termo-menedzsment rendszer végzi, egyaránt a kényelem kárára kötött kompromisszumok nélküli magas hatótáv kulcsfontosságú tényezõiként.