A gépkocsivezetés közbeni mobilozást a KRESZ szigorúan tiltja, s még kihangosítóval sem ajánlja, mert elvonja a vezetõ figyelmét a forgalomtól. A rajtakapott autóst bírságolják, pontelvonással büntethetik.
Hogy az ezzel járó következményeket tudományosan is alátámasszák, az Ohio állambeli Columbus állami egyetemének közlekedés-pszichológusai - hallgatóik közremûködésével - kísérletsorozatot végeztek. Közlésük szerint egy elõírt, gyalogátkelõkkel tarkított városi útszakaszon hatvan segítõjük haladt végig több alkalommal is, sietõs tempóban. Közülük harmincat felhívtak, így azok mobilozva igyekeztek átjutni a túloldalra, míg a másik harminctól elvették a mobilt. (A kutatók szerint ez volt a legnehezebb feladatuk, mert az önként jelentkezõk percekre sem akartak megválni a készüléktõl.)
Az eredmény egyértelmû: a telefonálók sokszor kerültek balesetveszélyes helyzetbe és a baj elkerülésére tett reakcióik rendre hibásan, vagy késõn következtek be.
A kutatók most javasolják, hogy a közutakon közlekedõ és mobilozó gyalogosokat éppúgy büntethessék a közlekedési rendõrök, mint az autósokat. A büntetés az Egyesült Államokban szövetségi államonként, és városonként is eltérõ lehet.
A svéd Linköpingi Egyetem kutatói viszont három korcsoportban (24 évesig, 24-60 közöttiek és 60 évnél idõsebbek) azt vizsgálták, hogy mennyire befolyásolja a balesetveszélyt, ha többen utaznak a személyautóban. A baleseti statisztikák a várttal ellentétes eredményt igazoltak. Az úgynevezett anyósülésen, a vezetõ mellett utazó mitfárer - még ha ellenkezõ nemû és csinos is - alig vonja el a vezetõ figyelmét. Komolyabb veszélyt jelent a hátul utazó gyerekek civakodása, vagy a rádióban elhangzó riasztó hír. A legtöbb balesetet, s egyben legtöbb halálos kimenetelût viszont az egyedül száguldozó, 24 évesnél fiatalabb férfiak okozták. Még a hidegvérû skandinávok között is.
Az Auto Club Europa (ACE) stuttgarti kutatói a gépjármûvezetés egy másik fontos részletét vizsgálták, azt, hogy mennyire tartják be a köztudottan precíz németek az irányjelzésre, indexelésre vonatkozókat. Ez év májusában-júniusában összesen 395 ezer ilyen magatartását vizsgálták, 700 keresztezõdésben, körforgalomban és autópálya fel-, illetve lehajtón. Az eredmény meglepõ: csaknem minden harmadik vezetõ - 32,35 százalék - hanyagolta el ezt a fontos mûveletet. Sávváltásnál 45,4, körforgalomban 31,5, autópályára felhajtásnál 29,3 és keresztezésben 20,3 százalékuk. A legtöbb balesetet az indexelésnek balra kanyarodáskor történõ elmulasztása okozta. Legtöbbször a kisteherautók vezetõi (34,44 százalék), aztán a személyautósok (32,53), legkevesebbszer a kamion- és buszsofõrök (28 százalék) vétettek e szabály ellen.