Bár 2008-ban eddig kevesebb baleset történt hazai autópályák leállósávjain, mint az utóbbi években, még mindig vezetõ baleseti ok a „vészsávban” veszteglés – derül ki az ÁAK Zrt. és az AKA Zrt. adatiból.
Az autópálya leállósávját nem véletlenül hívják a szakemberek vészsávnak − mondta a témáról a GRSP Magyarország Egyesület (Global Road Safety Partnership – Partnerség a Közlekedésbiztonságért) elnöke. Bérces Ágota szerint az autópályákon nagyjából minden nyolc-kilencedik halálos baleset a leállósávon történik, ráadásul a szerencsétlenségek nagyobb arányban súlyos vagy halálos kimenetelûek, mint a sztráda többi forgalmi helyzeteiben.
Az egyesület idei közlekedésbiztonsági kampányában ezért kiemelten foglalkozik a leállósávban tartózkodás veszélyeivel.
Tudatosítani akarjuk az emberekben, hogy a leállósávot valóban csak veszély, komoly mûszaki vagy egészségügyi probléma esetén szabad használni, pihenésre, uzsonnázásra vagy mellékhelyiség helyett pedig semmiképpen sem – mondta a szakember. Sokan nincsenek tisztában a használat szabályaival, pedig azok egyszerûek és logikusak. Ha már mindenképp meg kell állnunk a pálya szélén, húzódjunk minél inkább jobbra, tegyük ki az elakadásjelzõ háromszöget 150-200 méterre.
Használjuk a láthatósági mellényt és az autó vészvillogóját, vigyázzunk, hogy sem az autó, sem mi magunk ne lógjunk be a forgalomba ahol elsodorhatnak. Végül az egyik legfontosabb, hogy az utasok mindenképpen a szalagkorláton kívül tartózkodjanak, még akkor is, ha csak pár percnyi leállásról van szó.
A magyarországi baleseti és halálozási arány egyébként az európai átlaghoz hasonló, például Nagy-Britanniában a halálos kimenetelû balesetek több mint 12 százalékának a leállósáv a helyszíne.