Az elmúlt három évben Magyarországon mintegy 200 ezer autót értékesítettek évente, ami a hasonló országokkal összevetve mintegy 60 százalékkal több, mint amennyit a lakosság és a vállalatok fizetõképes kereslete biztosított volna.
Kép a béke idõkbõl, 2008 õszén.
Az autóeladások visszaesésében szerepet játszott a forint árfolyamának ingadozása, valamint a jegybanki alapkamat emelkedése is, a legtöbb embert azonban mégis a Pénzügyi Szervezet Állami Felügyelete (PSZÁF) által januárban meghozott finanszírozás szigorító intézkedése zárta ki az új gépjármû vásárlás lehetõségébõl – fejtette ki Erdélyi Péter.
Kiemelte: a hitel összegét a hitelezett tárgy 80 százalékában maximalizáló, illetve a futamidõt legfeljebb 8 évben meghatározó PSZÁF-intézkedés szükséges és elfogadható lépés volt, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által tervezett devizahitel szigorításokat már az állam és az ágazat szempontjából is feleslegesnek gondolják.
A presztízsautókat kevésbé érintette a válság.
Gyõzõ Gábor, az MGE ügyvezetõ elnöke kérdésre válaszolva elmondta: az importõrök helyzetének javítása érdekében korábban már javasolták a kormánynak a regisztrációs adó maximalizálását, illetve az új autók alkatrészenkénti termékdíjának egységesítését az egész jármûre. A kormányzat hozzáállását jól mutatja, hogy az egyesület utóbbi javaslatát a környezetvédelmi tárca 14 hónapos késéssel, egyeztetés és indoklás nélkül utasította vissza – jegyezte meg az ügyvezetõ.