Alig vannak még új KRESZ-táblák

Az új KRESZ-pontok ellenére az illetékesek egyelõre nem nagyon engedik be a kerékpárosokat az autókkal szemben az egyirányú utcákba, és nem festik fel számukra a lámpáknál az elõretolt felállókat. Az egyik vidéki illetékes szerint az idõjárás miatt nem csinálnak semmit, valamint azért, mert az emberek tudatlanok. A kerékpárosklub szerint valójában a polgármesterek a tájékozatlanok, ezért pár nap múlva - ha kéretlenül is -, de tanácsokat adnak nekik. Nem csak a megszületése volt kínkeserves a legújabb KRESZ-módosításoknak, a hatvan pontnyi változtatás nagyon nehézkesen, vagy egyáltalán nem valósul meg a gyakorlatban. A január 1-jétõl élõ módosítások közül a legfontosabbakkal kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy az útkezelõk melyiket használják már, illetve melyek bevezetését tervezik a közeljövõben. Különösképpen a kerékpárosokat érintõ változtatások érdekeltek, mert a legtöbb pont a városokban egyre nagyobb számú kétkerekezõket érintette, ráadásul a hosszadalmas elõkészületek során ezek váltották ki a legtöbb vitát.

Veszélyt jelzõ táblák kellenek

Budapesten látványosan megnõtt az elmúlt évtizedben a kerékpározók száma, egyre több új irodaház eleve öltözõvel-zuhanyzóval társított kerékpártárolóval épül(t), ezzel is elõsegítve a környezetkímélõ közlekedésnek ezt a formáját. Valószínûleg ez is közre játszik abban, hogy az általunk megkérdezett önkormányzatok közül a fõvárosban legalább már tervek készültek az új forgalomtechnikai eszközök bevezetésére.

Az önkormányzat három úgynevezett mintaterületre vonatkozóan - Erzsébetváros külsõ része, Újlipótváros területe és a Városháza környéki utcák - már tavaly elkészített egy tanulmánytervet, és a terület összes egyirányú utcáját megvizsgálta. Állításuk szerint az utcák szélességének, parkolási rendjének és a forgalom nagyságának figyelembevételével a biztonságos ellenirányú kerékpárforgalomra alkalmasnak talált utcákban "fokozatosan" lehetõvé teszik majd az ellenirányú kerékpározást.

Konkrétumokat kérõ kérdésünkre azonban kevés információval szolgáltak. A Városház utcában és a Gerlóczy utcában "elõreláthatólag március közepéig" kikerülnek az ellenirányú kerékpározást megengedõ, kiegészítõ táblák, míg a XIII. és a VII. kerületben "az alkalmasnak talált helyszíneken a táblák kihelyezése ez év második felében várható" - közölte a Városháza sajtóosztálya.

"Az volt az érzésünk, a tervezõ már eleve úgy állt hozzá az egyirányú utcákhoz, hogy a szembejövõ kerékpáros forgalmat nem is lehet megcsinálni" - kommentálta az [origo]-nak a fõvárosi önkormányzattal közösen elindított munkát László János, a Magyar Kerékpárosklub (MK) elnöke. Az érdekvédõ szerint a tervezõ végig "azt nézte, hogy melyik utca 64 méter széles, és ha csak 63 méter, akkor az már nem jó" - fogalmazott László. Szerinte ezért nem lett eddig semmi az egész akcióból.

Számos okkal magyarázza a lassúságot a Városháza, például, hogy "az ellenirányú kerékpározás engedélyezése többet jelent annál, hogy az egyirányú utca és a behajtani tilos jelzõtáblák alá elhelyezzük a kiegészítõ táblákat". A balesetek elkerülése érdekében fel kell hívniuk a jármûvezetõk figyelmét a változásra, ezért a szembejövõ forgalomra és a forgalmi rend megváltozására utaló, veszélyt jelzõ táblákat is ki kell tenniük a keresztutcákban. Sõt - mint közölték - a keresztutcákban még fontosabb ez, hiszen fel kell hívni a jármûvezetõ figyelmét, hogy most már abból az irányból is jöhet jármû - amelynek esetenként elsõbbsége van -, ahonnan eddig nem jöhetett. "Mindez tehát nem elhanyagolható mennyiségû jelzõtábla kihelyezését jelenti" - közölte a sajtóosztály.

Átprogramozhatják a lámpákat

Ennyi konkrétumot sem kaptunk az elõretolt kerékpáros felállók, vagy a nyitott kerékpársávok várható felfestésével kapcsolatban. Az elõretolt kerékpáros felálló azt jelenti, hogy a piros lámpánál várakozó autósor elõtt felfestéssel elkülönített részre elõre gurulhatnak a bringások, akik a zöld jelzés után elsõként indulhatnak tovább. A nyitott kerékpársáv pedig az autók által használt út szélén szaggatott vonallal felfestett rész.