Az útra kelés elõtt minden esetben ellenõrizzük a gumiabroncsokat. Ügyelni kell arra, hogy a következõ rutinszerû karbantartási mûveletek végrehajtásra kerüljenek: Gondoskodni kell a gumiabroncsok megfelelõ abroncsnyomásáról.
Az adott gumiabroncsok megfelelõ légnyomását a jármû gyártója határozza meg és annak értéke a jármû ajtajának élén-, az ajtóoszlopon- és a kesztyûtartó ajtaján vagy az üzemanyag tartály ajtaján kerül feltüntetésre. Ezen kívül a felhasználói kézikönyvben is felsorolásra kerül.
A gumiabroncs oldalrészén felsorolt szám nem az adott gumiabroncsra vonatkozó ajánlott légnyomás -- hanem az adott gumiabroncs maximális légnyomása. A gumiabroncs légnyomását legalább havonta egyszer ellenõrizni kell. Le kell ellenõrizni a gumiabroncsok futófelület mélységét. A megfelelõ futófelület mélység biztosításával megakadályozhatók a csúszások és az akvaplaning (vízen csúszás).
2. Lassítás.
Esõs idõben, az esõ az úton levõ piszokkal és olajjal összekeveredve olyan csúszós felületet képez, ahol nagyon könnyen elõfordulhat a kifarolás. A kifarolás, megcsúszás elkerülésének legjobb módja az, ha lelassítunk. A kisebb sebesség esetén a gumiabroncs futófelületének nagyobb része képes kontaktusba lépni az útfelülettel, így jobb tapadás érhetõ el.
3. Milyen módon védhetõk ki a csúszás következményei?
A megcsúszások, kifarolások a legóvatosabb vezetõknél is elõfordulhatnak. Ha a gépkocsi megcsúszik, akkor ügyelni kell arra, hogy ne tapossunk a fékre. Ha a gépkocsi rendelkezik blokkolásgátló fékrendszerrel (ABS), akkor ne pumpáljuk a fékeket. Ehelyett határozott és egyenletes nyomást adjunk a fékekre és a gépkocsit a csúszás irányába kormányozzuk.
4. Tartsunk megfelelõ követési távolságot!
A nedves idõben történõ vezetés során az összes fontosabb kezelõszervet - azaz, a kormányt, a kuplungot, a féket és a gázpedált is - óvatosan kell kezelni, és jobban oda kell figyelni a hibákra és szükséghelyzetekre. Amikor az adott vezetést esõs idõben kezdjük meg, akkor a cipõnk nedves lesz és könnyen lecsúszhat a pedálokról. A motor indítását megelõzõen, a gépkocsi gumi lábtörlõjén vagy szõnyegborításán le kell dörzsölni a cipõk talpát. Az összes autósnak rendszeresen ellenõriznie kell, hogy a fényszórók-, a hátsó lámpák-, a féklámpák- és az indexlámpák megfelelõ módon mûködnek -e. A nedves utakon hozzávetõlegesen háromszor annyi idõt vesz igénybe a fékezés, mint a száraz utakon. Mivel a fékezéshez nagyobb távolságra van szükség, így fontos, hogy ne menjünk túl közel az elõttünk haladóhoz. Két személygépkocsi hosszúságnál valamivel nagyobb követési távolságot tartsunk.
5. Az elõttünk haladó jármû nyomában (nyomvonalában) menjünk!
Kerüljük el a fékek használatát. Amikor csak lehetséges, a lassítást úgy hajtsuk végre, hogy a lábunkat levesszük a gázpedálról. A fényszórót még kis esõben is be kell kapcsolni. Nem csak azért, hogy mi lássuk az utat, hanem azért is, hogy a többi vezetõ is láthasson bennünket. Ha a gépkocsi rendelkezik nappali futófényekkel, akkor azokat is be kell kapcsolni annak érdekében, hogy a mögöttünk haladó jármûvek is jobban láthassanak bennünket.
6. Készüljünk fel az adott utazásra!
A nedves idõben történõ vezetés során az összes fontosabb kezelõszervet - azaz, a kormányt, a kuplungot, a féket és a gázpedált is - óvatosan kell kezelni, és jobban oda kell figyelni a hibákra és szükséghelyzetekre. Amikor az adott vezetést esõs idõben kezdünk meg, akkor a cipõnk nedves lesz és könnyen lecsúszhat a pedálokról. A motor indítását megelõzõen, a gépkocsi gumi lábtörlõjén vagy szõnyegborításán le kell dörzsölni a cipõk talpát. Az összes autósnak rendszeresen ellenõriznie kell, hogy a fényszórók-, a hátsó lámpák-, a féklámpák- és az indexlámpák megfelelõ módon mûködnek -e.
7. Milyen módon kerülhetõ el-, illetve kezelhetõ az aquaplaning (a vízen csúszás)?
Az aquaplaning (vízen csúszás) akkor fordul elõ, amikor a gumiabroncsok elõtti víz gyorsabban "halmozódik fel", mint ahogy a gépkocsi súlya ki tudja nyomni azt az útvonalról. A víznyomás hatására a gépkocsi megemelkedik és a gumiabroncsok, illetve az út közötti vékony vízrétegen csúszik. Ebben a helyzetben elõfordulhat, hogy a gépkocsi teljesen elveszíti kontaktusát az útfelülettel, aminek következtében fennáll a kifarolás vagy kisodródás veszélye az adott sávból vagy akár az úttestrõl is. Az akvaplaning jelenség elkerülése érdekében, biztosítani kell a gumiabroncsok megfelelõ abroncsnyomását, továbbá jó futófelületeket kell fenntartani a gumiabroncsokon és szükség esetén ki kell cserélni azokat, nedves útszakasz esetén le kell lassítani, és tartózkodni kell a pocsolyáktól. Meg kell próbálni az elõttünk haladó gépkocsik nyomában menni. Ha az akvaplaning jelenséggel találjuk szemben magunkat, akkor ne fékezzünk- és ne változtassunk irányt hirtelen. Ennek következtében ugyanis kifarolás, kicsúszás történhet. Óvatosan engedjük fel a lábunkat a gázpedálról egészen addig, amíg a gépkocsi le nem lassul és ismét érezni nem lehet az útfelületet. Ha fékezésre van szükség, akkor azt finoman, kis pumpálási mozdulatokkal végezzük. Ha a gépkocsi rendelkezik ABS-el, akkor normál módon kell fékezni; a gépkocsi számítógépe a szükséges pillanatban egy pumpálási mûveletet utánoz.
8. Ha az esõ nagyon erõsen kezd esni, akkor meg kell állni!
A túl erõs esõ túlterhelheti az ablaktörlõ lapátokat, melynek következtében egy szinte összefüggõ vízfüggöny alakul ki a szélvédõ elõtt. Amikor a látási viszonyok olyan korlátozottak, hogy biztonságos távolságból nem láthatók az út szélei vagy a másik jármûvek, akkor itt az ideje, hogy félreálljunk és megvárjuk, amíg csendesedik az esõ. A legjobb megoldás az, ha egy pihenõhelyen vagy más védett területen állunk meg. Ha az útszéle az egyedüli használható hely, akkor a lehetõ legjobban le kell húzódni és várni kell, amíg a vihar továbbhalad. A többi gépkocsivezetõ figyelmeztetése érdekében, be kell kapcsolni a fényszórókat és a vészvillogót.
9. Az elsõ esõk nagyon csúszóssá teszik az utat!
Az elsõ esõk következtében minden esetben nagyon nehézzé válik a közlekedés, mivel a száraz úttesten található sár és olaj elegyedik a vízzel és egy még inkább csúszós réteget alkot. Az esõ kezdetét követõ elsõ fél órában a gépkocsivezetõk valószínûleg csökkent kezelõszerv kapacitást tapasztalnak és ebben az idõszakban különösen óvatosan kell vezetniük.
10. Ködös idõben csökken a láthatóság mértéke!
Más jármûvek elõzésekor különlegesen óvatosan kell eljárni! Ha lehet kerüljük az elõzést!
11. Állóvízen történõ áthaladást követõen, ki kell szárítani a fékeket!
Ha olyan állóvizen hajtunk keresztül, amely kellõen mély ahhoz, hogy a fékpofák nedvesek legyenek, akkor a fékeket - kiszáradásuk biztosítása érdekében - csak finoman használjuk.
12. Kimerült állapotban ne vezessünk!
Legalább két óránként vagy száz kilóméterenként meg kell állni pihenni.
Jó utat!