A legjobb motornak ismét az 1,4 literes TSI-t választották, de a BMW kapta a legtöbb díjat az idén. Ahogy tavaly, az idén is a turbós-kompresszoros Volkswagen-motort találták a legjobbnak a zsûri tagjai. Az indoklás szerint a széles teljesítményskála, (122–200 lóerõ), a takarékos mûködés és a meggyõzõ teljesítmény mellett a négyhengeres ára volt az egyik döntõ tényezõ, ami a TSI-t a többi motor fölé emeli. Az abszolút díj mellett az idén is megválasztották az egyes kategóriák gyõzteseit. A legjobb új motornak a Fiat 1,4 literes Multiair turbómotorját találták. Az Év Zöld Motorja a Toyota Priusban használt hibrid hajtásrendszer lett – de láthatóan vége a hibrid õrületnek, több díjat nem is kapott benzin-elektromos motor –, míg az Év Sportmotorja címet ismét az AMG immár leköszönõ 6,2 literes V8-asának ítélték.
Egy liter alatt a Toyota szuperkönnyû ezres háromhengerese, 1 és 1,4 liter között a VW 1.4 TSI-je, 1,4 és 1,8 liter között a PSA-BMW 1,6 literes turbómotorja, 1,8 és 2 liter között a BMW kétliteres turbódízele találtatott a legjobbnak. 2 és 2,5 liter között az Audi TT-RS 2,5 literes, turbós öthengeresét, 2,5 és 3 liter között a BMW 3 literes ikerturbós hathengeresét, 3 és 4 liter között a BMW négyliteres V8-asát, 4 liter fölött pedig a már említett AMG nyolchengerest díjazták.
Eddig meglehetõsen gyakran elõfordult, hogy éveken át ugyanazt a motorcsaládot hozta ki elsõnek a zsûri, de erre egyre ritkábban kerülhet sor: ugyanis az utóbbi évek alapvetõ szemléletváltást hoztak a motorfejlesztésben, és az ennek köszönhetõ átrendezõdés épp csak megkezdõdött. A szigorodó fogyasztási, illetve szén-dioxid-kibocsátási normák miatt elõtérbe került a turbófeltöltés, a kisebb hengerûrtartalom és az alacsonyabb fordulatszámú motorok, így a régebbi kedvencek viszonylag hamar kifutnak.
