Moszkva - Hol vannak már azok a (szovjet) idõk, amikor az oroszoknak éveket kellett várniuk egy személyautó vásárlására, s a választék négy hazai márkára (Lada, Moszkvics, Volga, Zaporozsec) korlátozódott? Ma már Oroszország potenciális autóvásárlói is a bõség zavarával küzdenek, és a kínálattal jókora fizetõképes kereslet néz szembe.
A Vlagyimir Putyin elnöksége alatt megizmosodott orosz gazdaság egyik emelkedõ mutatója az új gépkocsik iránti kereslet lankadatlan növekedésérõl tanúskodik.
Erre a következtetésre jutott a minap a PriceWaterhouseCooper az elsõ félévben orosz földön értékesített személyautók mennyiségébõl. A számok szédítõek: 2008 elsõ hat hónapjában 41 százalékkal több új gépkocsit adtak el, mint egy évvel korábban. Konkrétan 1 millió 645 ezer autó talált gazdára, míg Németországban csak 1,63 millió. A PWC elõrejelzése szerint az esztendõ végéig az Oroszországban eladott autók száma elérheti a 3,6-3,8 milliót.
A gépkocsik értékét tekintve is dinamikus a fejlõdés, ami egyértelmûen a drágább külföldi márkák térhódítását jelzi. A tavalyi elsõ félévben kimutatott 20,6 milliárd dollárral szemben a 2008 elsõ hat hónapjában eladott autók összértéke 33,8 milliárd dollárra rúgott - ez pedig 64 százalékos növekedés!
A titok nyitja az olaj világpiaci árának soha nem látott emelkedésében rejlik. Miközben az Egyesült Államokban már megkondult a lélekharang a benzinzabáló SUV-k (luxus terepjárók) fölött, és a nagy gyártók (GM, Ford) a kereslet zuhanását látva kénytelenek visszafogni az ilyen modellek gyártását, orosz földön most kezdõdik e "proccos" autók virágkora. Az itteni újgazdagok, akiknek jelentõs hányada igen kétes úton jutott mesés vagyonhoz, szívesen pöffeszkednek egy Audi Q7, BMW X5 vagy Lexus Rx 300 volánja mögött. Ráadásul Oroszországban az üzemanyag jóval olcsóbb, mint akár az EU-ban, akár az USA-ban - ám gyanítható, hogy a SUV-ok orosz vásárlóit a mainál kétszer vagy háromszor magasabb benzinárak sem tudnák elrettenteni…
A hagyományos orosz autómárkák gyártói nem tudták fölvenni a versenyt az importtal, jóllehet a moszkvai kormány egy idõben 25 százalék pótvámot vetett ki a külföldrõl behozott használt kocsikra. Az egyenlõtlen versenyt látva a kormány új módszerhez folyamodott: kedvezményekkel ösztönözte a külföldi cégeket helyi összeszerelõ üzemek létesítésére, az orosz autóipar újjáélesztésére. Ennek nyomán valóságos roham indult meg: a világ tíz legnagyobb autókonszernje óriási beruházásokba fogott. Ezáltal az orosz földön gyártott külföldi márkák mennyisége a 2012-ben el fogja érni az évi 1,2 millió darabot.
A Renault Moszkva közelében gyárt Dacia Loganeket, a VW Kalugában épít új gyárat. A cégek többsége azonban Szentpétervár környékére települt, követve a Ford és a Toyota úttörõ beruházásait. A Néva parti város mellett létesít hamarosan üzemet a GM, a Nissan, a Hyundai és a Suzuki.
A konkurencia által fojtogatott Avtovaz (ez gyártja az orosz márkák 90 százalékát) tavaly alig 756 ezer autót értékesített, szemben az 1990-ben eladott 1,2 millióval. A mentõövet a vállalat számára egy külföldi partner jelentheti. A Renault tavaly 1 milliárd dollárért 25 százalékos részesedést szerzett az Avtovazban, a cég igazgatótanácsába három Renault-menedzser is bekerült. A franciák, akik korábban sikerrel szanálták a japán Nissant, azt tervezik, hogy Renault alvázra épített új Lada-modellekkel rukkolnak elõ legkésõbb 2010-ben.
(Dorogman László)